2015. augusztus 23., vasárnap

9. rész

Visszatérteem!!!!!
És hoztam magammal a 9. részt is. Remélem tetszeni fog. Fingom sincs mit írjak nektek ide. Mindig minden blogger egy csomó mindent leír. De én sosem tudom mit kéne... Na, ez a magyarázatom a gyér ilyen izéimhoz. Naa, értitek! Remélem értitek. Eldöntöttem, hogy ezt a történetet még befejezem itt bloggeren és az után már csak Wattpadon fogok sztorikat írni. Aztán, hogy ebből mi lesz azt nem tudom. Bevallom őszintén, hogy nem vagyok megelégedve ezzel a résszel. Szar lett. Nagyon szar. Wattpadon kezdtem egy új sztorit, de amellett természetesen ezt is folytatom. Ha kíváncsiak vagytok arra a másik sztorira akkor hozzászólásban írjátok meg a véleményetekkel együtt.
xx ~Z
U.I: Jéééé, tudtam mit írni ide! Csodaaa!!!!





*APRIL SZEMSZÖGE*


A nődokitól a fiúk egyenesen haza vittek. 

Be mentem a házba és a nappaliba beérve megláttam apuékat kirakózni (?). 

- Szia kincsem. Milyen nyúzottnak nézel ki. Minden rendbe van? - állt fel és sétált hozzám.

Hát képzeld apu terhes vagyok! Ja, és ha ez még nem elég Calum-tól!

- El kell mondanom valamit. - pásztáztam a kopott torna csukám mintha olyan érdekes lenne. Pedig egyáltalán nem volt az csak nem mertem a szemükbe nézni.

- Mondjad nyugodtan. - jött oda Benson apu is.

Leültünk az étkező asztalhoz.

Gyerünk April! Menni fog!

- Szóval... az van, hogy... - nem tudtam befejezni, mert a csengő hirtelen megszólalt. - Majd én kinyitom. - álltam fel.

Az ajtóhoz siettem. Kinyitottam, de legszívesebben ugyan azzal a lendülettel be is csuktam volna.

- Várj! - rakta az ajtóba a lábát és így nem tudtam az orrára cseszni azt. - Beszéljük meg!

- Nem! Calum hagyjál békén! - kiabáltam rá és közben toltam az ajtót.

Ő erősebbnek viszonyult így hát kinyitottam a bejáratot.

- Beszélnünk kell! Kérlek! - könyörgött.

- Ha azért jöttél, hogy megint leordítsd a fejem akkor akár el is mehetsz. - mondtam szárazon a szemeibe.

- April! Hallgass meg légyszíves. Könyörgöm! - Azok a szemek! Nem, Benson maradj  erős!

- Kapsz 5 percet, ha nem győztél meg akkor utána elhúzol a tudod hova és soha többé nem keresel! Megértetted? - még én magam is meglepődtem a határozottságomon és azon, hogy így a szemébe mondtam.

Kicsit riadtan nézett a szemembe.

- Rendben. - megfogtam a karját és a hátsó kertbe húztam.

Ott leültünk a hintaágyba.

- Hallgatlak. - motyogtam magam elé.

- Sajnálom! Én annyira megijedtem. Hiszen ez egy baba! És mi még fiatalok vagyunk ehhez az egészhez. De, gondolkodtam és akarom ezt a gyereket ha te is. Sajnálom, hogy olyan rondán viselkedtem veled. Fontos vagy nekem és nem akarlak elveszíteni. De félek, hogy rossz apa leszek! És ezzel egyáltalán nem rontottad el az életem, sőt! Még jobbá tetted! És most itt megígérem neked, hogy mindenben segítségedre leszek! Csak hagyd, hogy bebizonyítsam ezt neked! Kérlek! - könyörgővé vált a hangja mire befejezte a mondani valóját.

Elhiggyem neki? Vagy ne? Istenem segíts nekem, mert megőrülök!!! Minden esetre mindig is megbízhattam benne. Akkor miért éppen most vágna át? 

- Calum, voltam orvosnál...

- Ugye nincsen semmi baj? - kérdezte félelemmel. Kicsit felkuncogtam, mert nagyon cukinak tartottam, hogy aggódik értem. Vagyis inkább értünk.

- Nem, dehogy. Minden rendben van. Csak kíváncsi voltam, mert lehet, hogy tévedett a teszt. De nem. Két hetes terhes vagyok. - szipogtam, de közbe kuncogtam is. Nem tudtam, hogy mit reagáljak erre az egészre.

Calum közelebb csúszott hozzám és az arcán egy hatalmas vigyor volt. Szorosan karjaiba volt.

- Ez...ez csodálatos. - morogta a hajamba boldogan.

A boldogság átjárta a testem.

Gyermeket várok a legjobb barátomtól aki egyben életem szerelme is. Mi lehetne ennél kínosabb? Ohh, így belegondolva ez tök morbid... Vagy nem is tudom. Basszus. Na, és mi lehetne ennél jobb? Nem is tudom... Talán ha Ő is ugyan így érezne irántam. Ciki.

- Annyira szeretnélek most megcsókolni. - mondta miközben kicsit eltávolodott tőlem.

Összezavar.

- Akkor tedd meg. - suttogtam vággyal teli hanggal.

Már úgy is mindegy. Ha már terhes vagyok tőle egy csók már semmi. Pff...

- De, tuti akarod? - kérdezte. Fura volt ezt hallani tőle, de egyben vicces is volt.

Már felcsinált. Most meg nem mer megcsókolni?!

- Calum, már mindegy. Elbasztuk a barátságunkat. Egy csók már semmi. - nevetem fel kínosan.

Furcsán nézett rám mire kicsit elmosolyodtam és felálltam és besétáltam a házba.

- Hé, a szüleidnek elmondtad már? - kiáltott utánam.

- Nem, akkor akartam amikor csengettél. - megfordultam és folytattam az utam.

Hirtelen valaki megfogta a kezemet, az a valaki természetesen Cal volt. Ki más is lett volna...

- A szüleid meg fognak ölni. - nyögött fel.

- Hát, az lehet.

Lenyomtam a kilincset és beléptem a házba. Calum kezét végig erősen szorítottam. Nem tudtam, hogy apuék mit fognak rá reagálni. Nem azok a vérszomjasok, de akkor is. Nem tudtam, hogy mit fognak akkor szólni ha megtudják ki is az apa. Csak az járt a fejemben, hogy ha ezt túléljük akkor mindent. Leültettük őket az asztalnál mi pedig velük szembe ültünk le. Egy hang sem jött ki a torkomon. Csak ültem ott mint egy kuka és megszeppenve néztem őket. Hol Nick-et, hol Ed-et. Calum egy idő után megszorította a kezemet ami a combomon volt az asztal alatt. Ránéztem Ő pedig bólintott egyet, hogy mondjam. Visszanéztem apuékra akik türelmesen, de kíváncsian néztek rám.

-  Szóval azt akartam mondani nektek, hogy - ennél a résznél mély levegőt vettem - terhes vagyok... - mind a ketten meglepetten néztek rám.

- Hogy mi? - kérdezték szinte egyszerre.

- Terhes vagyok. - sírtam el magam.

- Ki tette ezt veled? - kiáltott rám Ed.

Félve Cal-ra néztem aki még jobban félve nézett rám vissza. Bólintott egyet, hogy majd Ő elintézni ezt a kérdést.

- É-én voltam. - mondta alig hallhatóan.

Ed feje megfeszült és elindult Cal felé. Nick próbálta visszafogni, de kétszer kisebb volt nála ezért nem igazán járt sikerrel. Cal elkezdett futni előle.

Szép is az élet. Azt a faszt. Ha egy ujjal is bántja Calum-ot, család ide vagy oda nem állok jót magamért.

- Hogy tehetted ezt! Annyi éven át megbíztunk benned. És te meg ilyen csúnyán kihasználod a lányomat?! - ordította.

Még sosem láttam ilyennek? Mi történt az én ennivaló apukámmal? Megijedtem tőle.

- Állj! - ordítottam és is. Mindenki megállt és rám nézett. - Én akartam! Nem az ő hibája! De ne aggódj elmegyek! - rohantam fel a szobámba.

Elővettem egy nagy bőröndöt és ami csak a kezembe került beleszórtam.

Kb. 10 perc múlva lementem a nagy csomaggal együtt. Amit elég nehezen rángattam le a lépcsőn.

Ed nem volt sehol. Nick és Cal pedig az asztalnál ültek kínos csendben. Ahogy megláttak mind ketten felálltak.

- Cal megyünk? - kérdeztem.

- Persze. Ha ezt akarod. - sétált mellém.

- Nem kell ám elmenned! Én örülök nektek! Meg a babának is! Apáddal meg ne foglalkozz. Tudod milyen forró fejű. - mosolygott Nick.

- Először is mi - mutattam Calum-ra aztán magamra - nem vagyunk együtt. Másodszor pedig elmegyek, mert nem akarom ezt a hisztit hallgatni minden nap amit most levágott. Elmúltam 18, ergo felnőtt vagyok hivatalosan. Oda megyek ahova akarok és azt csinálok amit akarok. Úgy hogy most lelépek. - odaléptem hozzá és megöleltem - Ne aggódj miattam. Vigyázok magamra. - súgtam a fülébe.

- Renden de ha bármi baj van azonnal szólj.

- Megígérem.

Cal berakta a bőröndöm a kocsija csomagtartójába beült mellém és elindultunk.

- Figyelj, nem akarok zavarni, de egy-két napra meghúzhatnám magam nálatok? Csak ameddig nem találok albérletet. - néztem rá.

- Ne hülyéskedj már azzal, hogy albérletbe mész! Nálunk maradsz!

- Nem akarok teher lenni nektek.

- Nem vagy az! Szeretünk. Te is közénk tartozol. - jó volt hallani,  hogy közéjük tartozom. Jó érzés volt tartozni valahova.

A fiuk nem voltak otthon.
Calum a csomagomat rögtön a szobájába vitte. Ezek szerint vele alszom. Nekem nem probléma!

- Ap. Mondanom kell valamit. - ült le az ágyára.

Megpaskolta maga mellett a matracot jelezve, hogy üljek le mellé.
Leültem mellé és ő megfogta a kezemet. WOW!!

- Figyelj, én sosem úgy tekintettem rád mint... mint egy barátra. Vagyis úgy is, de inkább máshogy... De gondolom erre akkor már rá jöttél amikor lefeküdtünk. Csak azt akarom mondani, hogy szeretlek. - szinte már suttogta.

MI??? CALUM HOOD MOST KOMOLYAN SZERELMET VALLOTT NEKEM??
WTF? El sem hiszem. Ha tudná mennyit ábrándoztam ezen.  Cal szeret! Szerelmes belém! BELÉM!

Kicsit elbambultam.

- Ilyen nyomorékul még soha senki nem vallott szerelmet senkinek. Istenem. Tudtam. Nem kellett volna elmondanom... - állt fel az ágyról. És fel alá kezdett el mászkálni. - Sajnálom.

- Calum, én is szeretlek! - ugrottam a nyakába és számat azonnal az övének nyomtam

Nyelveink erotikus táncot jártak. Még sosem csókolt így meg azelőtt senki.

- Öhm, srácok... - szólalt meg hirtelen valaki. Hatalmas mosollyal az arcomon néztem  a hang irányába.

Rögtön szétrebbentünk. Az ajtóban Ashton állt könnyes szemekkel.

- Mi történt? - kérdeztem.

- Luke. - folyt le egy könnycsepp az arcán - Luke-ot meglőtték. Kórházban van. 

2015. augusztus 18., kedd

8. rész

Hi Guys!!!
Meghoztam nektek az új részt. 
Remélem, hogy tetszeni fog. 
A véleményeteket várom. Imádlak titeket!
xx  ~Z






Reggel mikor felébredtem (azaz inkább délután) egyedül feküdtem az ágyban. Visszagondoltam a tegnap este történtekre és emlékeztem arra, hogy Calum mellettem aludt el.

Akkor most hol van?? Vagy csak az egészet álmodtam? Remélem... 

Benéztem a takaróm alá. Meztelen voltam.

Mégsem álom volt?? Óó, ne ne ne ne ne neee!!!! Vége az egésznek. De olyan jó volt. De közben mégis! Ő a legjobb barátom! A barátok nem fekszenek le egymással! Hisz pont ez a barátság lényege. Olyan, mint a házasság szex nélkül. El vette a szüzességem! Calum Hood, aki óvoda óta a leges legjobb baráton elvette a szüzességem! Ebből semmi jó sem fog kisülni...

Az ajtó hirtelen kinyílt és visszafeküdtem azt tettetve, hogy alszom. Az ágy besüppedt mellettem és az arcomat az illető kis puszikkal lepte el. Mámorító illata az orromba szökött. Calum volt az.

Istenem...

Kinyitottam a szememet. Mosolyogva nézett le rám.

- Szia! - morogta az ébredés utáni rekedtes hangján.

- Szia. - mosolyogtam. - Mikor keltél?

- 10 perce, csak ki mentem WC-re. - bebújt mellém az ágyba és éreztem, hogy nem nagyon van rajta ruha... De akár mennyire is kellet volna egyáltalán nem zavart.

- Calum, rajtad nincs ruha?

- Igen. Úgy ahogy rajtad sincs. - ölelt magához.

- Cal, azt hiszem ezt az egészet meg kéne beszélünk. - mutattam kettőnkre. - Várj! Apuék mit szóltak hozzád? Nem láttak meg segg pucéran mászkálni a házba?

- Hagytak egy cetlit, hogy elmentek 3 napra valami tóhoz. - mondta.

Persze. Nem is ők lennének. Biztos elfelejtették, hogy szülinapom van...

- Szerintem is meg kéne beszélnünk. - hajtotta le a fejét. Tudta, hogy most jön a vita.

- BOLDOG SZÜLINAPOT!!! - ugrott be az ajtón a banda maradék 3 tagja. Hirtelen a takarót magamhoz ölelve ültem fel az ágyban. Calum hasonlókép cselekedett. Az arcom kezdett hasonlítani egy paradicsomhoz.

Úristenem! Hát ez nagyon ciki!!!

A fiúk megszeppenve álltak az ajtómba.

Hogy jöttek be? Mondjuk ez most annyira nem lényeges. Hogy fogjuk ezt kimagyarázni?!

- Ti... lefeküdtetek? - kérdezte Ashton. Egyszer rám egyszer pedig Calum-ra nézett.

Nem szóltam semmit.Csak ültem ott mint egy kuka.

- I-igen... - nyelt nagyot Cal.

Most biztos egy utolsó lotyónak néznek... Meg is értem.

- Őőőő, szerintem mi megyünk. Majd beszélünk. - tolta ki Luke a másik 2 srácot az ajtón.

- Calum. Ez rettentő cinkes volt. - nevettem fel kínosan.

- Igen... ez az volt. - túrt bele hajába ami kócosan állt össze-vissza. - Figyel, sajnálom a tegnapot. Én csak... Olyan szép vagy és én csak egyszerűen elfelejtettem mit szabad és mit nem. De egy ideje... - itt elhalkult.

- Igen? Egy ideje? - kíváncsi voltam.

- Mindegy. Majd máskor elmondom.

- Rendben. - baszódj meg Calum Kibaszott Hood! - Felejtsük el, jó? - ezeket a szavakat fizikailag fájt kimondanom.

Ha arra nem képes, hogy elmondja akkor inkább felejtsük el. Neki ez simán menni fog. De nekem nem, mert halálosan és menthetetlenül belezúgtam. 

- Ha te ezt akarod... - kezdett el öltözni.

~*~

15 nap. Ennyi telt el mióta Calum-mal lefeküdtem. Csodálatos volt az egész. De az élet nem egy tündérmese, azóta ha találkoztunk nem beszéltünk és hiába mondja azt, hogy semmi sem változott. én tudom, hogy igen is változott. Kerül. A kurva életbe is! Leszar! 

Épp a srácokkal ülök a házukban. Nagyon szépen berendezték.

- Kérsz valamit enni? Gyere mindjárt kész a spagetti! - kiabált a konyhából Ash.

Odamentem hozzá, de amint megéreztem a spagetti szagát hányingerem lett.

Befutottam a WC-be és kidobtam a taccsot.

- April, minden rendbe? - futottak utánam mind a négyen. De mielőtt válaszolhattam volna megint belehánytam a WC-be.

- Biztos csak elrontottam a gyomromat. - motyogtam.

Lehúztam a budiban való tegnapi ebédem és a mai reggelim, majd kiöblögettem a számat.

Mi lehet a baj? Nem ettem semmi olyat. Várj! Az nem lehet! Hiszen Calum-mal védekeztünk! Vagyis nem emlékszem... Kell egy terhességi teszt. A rohadt életbe már!

Mint akit puskából lőttek ki úgy rontottam ki a fürdőből a táskámért.

- Hé, Ap, mit csinálsz? - kérdezte Mikey.

Nem mondhatom azt, hogy "Ja, csak elmegyek egy terhességi tesztért, mert Calum-mal nem védekeztünk."

- Öhm, el kell mennem valahova. - mentem az ajtó felé.

- Várj. Elviszlek. - szólt utánam Luke.

- Nem kell.

- De igen! - kapta fel a pultról a kocsi kulcsot.

Beültünk a kocsiba és elkezdett dobolni ujjaival a kormányon.

- Na? Hova ilyen sietősen? - kérdezte miközben riadt, aggodalommal teli arcomat fürkészte,

- A gyógyszertárba. - suttogtam magam elé.

Rá néztem. Tágra nyitott szemekkel nézet rám.

- Ne mondj semmit csak vigyél oda. - parancsoltam neki.

Elindította a motort és elindultunk.

Fél óra múlva már vissza fele tartottunk. Azt mondtam neki, hogy Aspirint vettem, mert a kocsiban megvárt ameddig bementem megvenni a tesztet.

Amint vissza értünk hozzájuk, mert nem vitt haza, hiába is kértem, elmentem WC-re, mert pisilnem is kellet na meg a teszt...

Bezárkóztam és rápisiltem (xd). Várnom kellet 3 percet.

Legyél negatív! Nem lehetek terhes 18 évese! Egyetemre kell mennem! Még fiatal vagyok ehez az egészhez!

- Minden rendbe? - kopogott Ashton.

- Persze. Mindjárt megyek. - szóltam ki remegő hangon a csapnak támaszkodva.

Ránéztem a telefonom órájára.

Letelt az idő.

Megnéztem.

Két csík. Azaz pozitív. 

Megfogtam ég beraktam a táskámba. Megmostam az arcomat majd ügyetlen léptekkel léptem ki a mosdóból.

A nappaliban a fiuk TV-tek. Amint beléptem a helyiségbe mindenki rám nézett.

- De sápadt vagy. - szólalt meg Michael.

Nem is tudom miért vagyok az...

- Calum, beszélhetnénk? Négy szem közt? - reménykedve pillantottam rá, mert az elmúlt 15 napba a "szia" volt az egyetlen szó amit a másiknak mondtunk.

- Ja. -állt fel a kanapéról. Az emelet felé indult én pedig utána mentem.

Az ajtaját becsuktuk aztán leültünk az ágya szélére egymás mellé.

- Mit szeretnél? - nézet rám semmit mondó tekintettel.

A táskámból ki vettem a terhességi tesztet. A kezébe nyomtam és sírni kezdtem.

- Pozitív lett. - mondtam zokogva.

Calum rám nézett. Az arca kifejezéstelen volt. Megőrültem attól, hogy nem tudtam mit gondol.

- Tönkre tetted az életem! - kiáltott rám. - Nem lehetsz az! Ez nem lehet! - állt fel. Kiabált velem, de nem csak az én hibám volt. Ő ugyan annyira benne volt mint én. Szavai hallatán egyre jobban zokogtam. "Tönkre tetted az életem." -  Takarodj innen! - meg sem mertem szólalni. Szavai rettenetesen fájtak. Ez egy baba, egy kisbaba, aki semmiről sem tehet.

A tesztet rádobta az ágyra majd a kinyitotta az ajtót és kirohant rajta, hallottam egy ajtócsapódást.

Elment.

Meg soha nem láttam ilyennek. Sose beszélt vagy viselkedett így velem. Nem is hallgatott meg. Nagyon fájt.

Az ágyára kuporodva sírtam.

A Mikey és Luke jött be a szobába.

Letérdeltek az ágy elé.

- Mi történt? Miért lett ilyen mérges Calum? - kérdezte félénken Luke.

Nem mondtam semmit csak a kezébe nyomtam azt a rohadt tesztet.

A két fiú szeme elkerekedett.

- April, elviszlek orvoshoz! Nem mindig jók ezek az izék. - simított végig a karomon a kék hajú barátom.

Nem szóltam egy szót sem csak felálltam és a fiukkal együtt elindultunk a kocsihoz.

Az orvoshoz egyedül mentem be. A két srác a váróban várt rám.

- Jó napot! - köszönt rám egy 30-as éveiben járó, vörös hajú nő.

- Jó napot. - próbáltam egy mosolyt eröltetni az arcomra, de inkább vicsorgás lett belőle.

- Dr. Henderson vagyok. Mivel jött hozzám? - mondta a doktor nő.

- Megszeretném tudni, hogy tényleg terhes vagyok-e vagy csak tévedett a teszt.

- Rendben. Akkor felvesszük az adatait majd elvégzünk egy ultrahangot. - mosolygott rám.

Miután kitöltöttem az adatlapot felfeküdtem a vizsgáló asztalra. Dr. Henderson hideg zselét  nyomott a hasamra aztán a kis gépet rányomta és húzogatni kezdte.

A képernyőt tanulmányozta. Közbe pedig kérdéseket tett fel amikre válaszolgattam.

Lerakta kütyüt, adott egy törlőt amivel letöröltem a hasam.

- Gratulálok anyuka! Magya 2 hetes terhes. - mosolygott.

Egy könnycsepp folyt le az arcomon. Csak egy.

Megbeszéltük, hogy mikor lesz a következő vizsgálat. Adott némi tanácsot és azt mondta bármi gond van nyugodtan hívjam fel.

- Viszlát és mindent köszönök. - léptem ki az ajtón.

Anyuka leszek. A szívem alatt hordozom a gyermekem. Végül is ha apuék nem ölnek meg akkor minden jó lesz. Az egyetemre majd 3 év múlva jelentkezek újra. Még ha Calum-nak nem is kell a gyerekünk én akkor is fel fogom nevelni. Kapja be!

A kettő srác kíváncsian nézett rám. Nevetve a nyakukba ugrottam.

- Anyuka leszek! - nevettem. Egyre jobban örülök. Nem úgy fogom fel, hogy tönkre ment a fiatalkorom.

Miért kéne siránkoznom, hogyha örülhetek is neki?

- Örülsz? - kérdezte Mikey.

- Igen.


*CALUM SZEMSZÖGE*


Nem kellett volna így beszélnem April-vel, mert az én hibám is. De nagyon meglepett. Akkor mikor elmondta dühös lettem és meg ijedtem. Rettentően szeretem őt, és nem csak úgy mint egy barátot. Mi tagadás, belezúgtam. Mikor lefeküdtünk az volt életem legcsodálatosabb éjszakája. Akár milyen nyálasan is hangzik. Ez az igazság. De erre az egész apaságra nem érzem, hogy készen állnék. 

- Calum várj már! - kiabált utánam Ashton. 

A közeli parkban ért utól. Leültem egy padra Ő meg mellém.

- Terhes! Érted? April terhes és én vagyok a gyerek apja! - ordítottam rá.

- Mi? - vágott elég furcsa fejet.

- Jól hallottad. - temettem tenyerembe az arcomat.

- Próbáld meg úgy felfogni, hogy ez nem rossz dolog! Hallottuk, hogy miket vágtál a fejéhez. Gondol bele, hogy mit érezhetett Ő. - kösz, mert eddig mintha nem lett volna lelkiismeret furdalásom miatta.

- De hiszen ez egy gyerek! 19 éves vagyok. Készen állok én arra, hogy apa legyek? És ha elrontom? - kérdeztem.

- Döntsd el magadba és kérj tőle bocsánatot. - paskolta meg a vállam. 

Felállt és elindult haza felé.

Beszélnem kell April-vel!


2015. augusztus 14., péntek

7. rész +18

Hi Guys!!!

Meghoztam nektek a 7. részt. 
Igen, +18-as. Sokat gondolkodtam, hogy leírjam-e vagy ne. De aztán arra jutottam, hogy leírom. Most először írtam ilyet, szóval lehet, hogy szar lesz. Ez a rész nem lett valami hosszú, tudom, sorry!!!
Lehet, hogy kicsit nyálas lett...
Szóval jó olvasást. Köszi, hogy benéztél. Visszajelzést várok komiban.
xx ~Z

Ú.Í.: Nem vállalok felelősséget a trágár szavakért és a +18-as jelenetért sem! Mindenki csak saját felelősségre olvassa!!!






Máma végre haza jöttük. Vége a turnénak. Olyan jó itthon lenni és a saját ágyamba aludni. Átölelni apuékat. Kb. 1 órája rakott ki a kocsi a házunk előtt. A szülők rögtön letámadtak és kikérdeztek. Mindent elmeséltem.

Mióta Calum-mal majdnem lefeküdtem a buszon azóta volt egy-kettő csók, de semmi több. 

Az ágyamon feküdtem és csak bambultam a hófehér plafonom. Észre vettem rajta egy pici foltot. Vissza gondoltam arra amikor ott volt a pók és Cal-lal próbáltuk lecsapni. Vicces volt.

A telefonom pittyegett. Megnéztem és a banktól jött egy SMS. Pénzt töltöttek a bankkártyámra. Mióta a 5 Seconds of Summer befutott és több pénz áll a házhoz azóta Calum minden hónapban utal rá egy nem kevés összeget. Hiába mondom neki, h attól még, h barátok vagyunk nem kell pénzelnie. Van munkám és kapok fizetést is, nem kell a pénze. Igaz, hogy a fizetésem nem valami sok, de zsebpénznek tökéletes. Cal pénzéhez nem nyúlok hozzá. De mintha nem is értené mit mondok, ugyan úgy küldi tovább. Sokan biztos, hogy örülnének neki, de én nem. Én nekem nem kell a pénze, anélkül is szeretem.

Mérgesen nyomtam rá a hívás gombra.

- Szia! Máris hiányzom? - hallottam a hangján, hogy mosolyog.

- Calum Hood! Ezerszer elmondtam már, hogy nem kell a pénzed! - mondtam neki mérges hangon.

- April. Engem nem érdekel, hogy akarod-e vagy sem. A legjobb barátom vagy ennyi jár neked. Vegyük úgy, hogy azért kapod amiért vigyáztál rám 15 évig, hogy ki ne nyírjanak. Akkor nem lennék egy kibaszott rock sztár! - nevetett.

- Ne nevess! - parancsoltam rá. - Én enélkül is szeretlek, tudod jól!

- Tudom, de akkor is.

- Katasztrófa vagy. Ugye tudod?

- Igen. Tudom. Nincs kedved átjönni a rezidenciámra?

- Hé! A miénk is! - ordított a háttérből Ash. Igen a fiuknak van egy közös házuk. Amíg turnén voltunk addig a szülők itthon intézték nekik a házat, tehát most már oda mentek haza.

- Most nem. Majd holnap. - mondtam.

- Rendben, akkor én megyek hozzád. - majd bontotta a vonalat.

Fél óra múlva kopogtak a szobaajtómon. Calum bújt be rajta. Majd ledobta magát mellém az ágyra.

- Hogy jöttél be? Apuék valami fogadáson vannak. - kérdeztem, mert az ajtó be volt zárva.

- Tudom, hogy hol a dugi kulcs. - rántotta meg a vállát. Ja, hogy ez így megy. Értem.  - Ugye nem felejtetted el, hogy holnap lesz a szülinapod? - húzta fel a szemöldökét. Teljesen ki ment a fejemből. OMG!! Holnap leszek 18! Hivatalosan is piálhatok!!!! Yeah!!

- Jó, hogy mondod! - nevettem fel.

- Jajj, te lány. Mihez kezdenél nélkülem?!

Nélküled? Semmihez. Szó szerint, semmihez. Ő az én másik felem. Na, ez kicsit nyálasan hangzik, de ez az igazság. 

Calum-mal együtt vártuk az éjfélt. Apuék még mindig sehol sem voltak.

- 10, 9, 8, 7... - számoltunk egyszerre vissza. - ...3, 2, 1! BOLDOG SZÜLINAPOT!!!!

Az ágymon feküdtem hanyatt ő pedig amint elkiáltottuk magunkat az éjfél miatt rám ugrott. Beszorultam a matrac és Cal közé.

- Hé, szállj le rólam! Megfulladok. - suttogtam, de ő erre csak felemelte a fejét és a szemembe nézett és nevetni kezdett. - Miaz? Ez nem vicces!

- Tök vörös a fejed! Nem is vagyok ilyen nehéz! - nevetett.

Majd hirtelen felindulásból kifolyólag elhallgattam egy csókkal.

Kicsit meglepődött, de aztán vissza csókolt. Eddig mindig ő csókolt meg engem.

Hosszú ideig faltuk egymás ajkait, majd fordítottam a helyzeten és ő került alulra én pedig a csípőjén ültem.

Egyik kezével a pólóm alatt simogatta a bőröm a másikkal a fenekembe markolt. Erre a tettére belenyögtem a csókba, majd ő mosolyra húzta a száját.

Levette a pólóm és elhajította a szóba egyik sarkába. Maga alá fordított.

A nyakamat kezdte ellepni forró, nyálas puszikkal. Ez így undinak tűnhet, de nagyon élvezetes volt. Levettem a felsőjét és végig simítottam a hasán. Nem volt tele kockákkal, de mégis izmos és sexy volt.

A nadrágomat is lehámozta rólam és már csak fehérneműben feküdtem előtte. Lerúgta a nadrágját. Megint én voltam felül.

Éreztem keményedő férfiasságát magam alatt. Kikapcsolta a melltartóm és levette.

Masszírozni kezdte a melleimet, jól esett ezért halk nyögdécselések hagyták el a számat. Lehúzta a bugyimat majd a bokszerét.Hímtagja nem volt valami kicsi. Szerintem szét fogok szakadni.

Tudtam, hogy nem helyes az amit csinálunk de akartam őt.

Lábaim közé pozicionálta magát és a szemembe nézett. Tudta, hogy még szűz vagyok.

- April, biztosan akarod? - kérdezte, szemeiben láttam a vágyat.

Biztos, hogy akarom? Azt akarom, hogy a legjobb barátom vegye el a szüzességem akibe bele vagyok zúgva, de én neki csak egy barát vagyok? Őszintén nagyon kívántam őt. De nem tudom mi lesz a következménye ennek az egésznek ha megtörténik...

- Igen, Calum, akarom. - mosolyogtam.

Ő erre rögtön belém dugta magát. Rettentően fájt, a feltörő sikításomat egy csókkal hallgattatta el.

Picit várt amíg megszokom méretét aztán el kezdett mozogni.

A fájdalmat az élvezet váltatta fel. Egyre gyorsabban mozgott. Én pedig egyre hangosabbakat sikítottam.

Kicsit lassított majd megint gyorsított. Közben a nyakamat csókolgatta. Két kezével fejem mellett támaszkodott. Nagyon jól csinálta.

Körmeimet a hátába mélyesztettem.

- Calum, é..én min..mindjárt... - próbáltam tudtára adni, hogy hamarosan a gyönyör kapujába lépek.

- Én is. - mondta majd megcsókolt.

Egyszerre élveztünk el. Én egy hatalmasat sikítottam ő pedig egy férfiasat nyögött.

Még párat lökött rajtam aztán kihúzta belőlem a farkát és mellém feküdt és a mellkasára húzott.

A hajammal kezdett el babrálni én pedig mellkasát cirógattam.

Megtettük. Lefeküdtem a legjobb barátommal. Bekövetkezett az amitől a legjobban féltem. Talán most rontottuk el a barátságunkat, de ez talán valami jobbnak a kezdete. Mondjuk az biztos, hogy fantasztikus volt. MÁR NEM VAGYOK SZŰZ!!!

- Megbántad? - szólalt meg 10 perc után.

- Nem. - néztem rá. - Ezt nem szabadott volna. Mi lesz ezután? Gondolni sem mertem volna, hogy te fogod elvenni a szűziségem.

- Hát, az a helyzet, hogy én sem... - nevetett fel kínosan.

- És te megbántad?

- Nem. Életem egyik legjobb élményét adtad meg nekem, megint. De majd holnap mindent megbeszélünk. Aludjál. - nyomott egy puszit a homlokomra.

A fejemet visszafordítottam.

Hiába próbáltam aludni, de sehogy sem ment. Calum mellkasa egyenletesen mozgott. Azaz aludt. Hallottam az összes szív dobbanását.

Ránéztem, majd a füléhez hajoltam.

- Ha tudnád azt, hogy mennyire szeretlek. - suttogtam bele. Arcára nyomtam egy puszit. Visszafeküdtem és lassacskán elnyomott az álom.

2015. augusztus 3., hétfő

6. rész

Hi Guys!!!

Íme itt a 6. rész. Remélem tetszeni fog. Bár most, hogy vissza olvastam elég sok lett benne a csókolózós rész és rövid is lett...
Naaaa mindegy... Remélem, hogy tetszik. 
A véleményeteket várom.
Ja, és megjelent a She`s Kinda Hot videó klipje.
Aki nem látta még az ide kattintva megtekintheti. Nekem nagyon tetszik!!!
xx ~Z




5 napja volt a koncert, a fiuk fantasztikusan zenélnek. Imádom őket hallgatni. Az amerikai turné is elindul. Az életem egyenlőre abból áll, hogy a turné buszon és a szállodákban vagyok. Ja, és persze néha ha a fiukkal elmegyünk valahova akkor is tuti, hogy letámadnak minket vagy a rajongók vagy a média. Tegnap is elmentünk sétálni egyet és még ki sem tettük a lábunkat az ajtón máris egy csomó kamera és ember fogadott minket. Calum-mal a múltkor elmentünk bevásárolni és másnap ott díszelegtünk a címlapon azzal a főcímmel, hogy "Calum Hood-nak, a 5SOS tagjának új barátnője van.". Ezután a rajongók megrohamoztak minden közösségi oldalon. Voltak kedvesek, de voltak eléggé utálkozó levelek is. Persze aztán a fiuk elmondták, hogy én nem vagyok a barátnője csak a barátja. Ezt volt akik elhitték és volt akik nem. A srácokkal való kapcsolatom még mindig nagyon jó, szinte mintha a testvéreim lenének, kivéve Cal.t, őt máshogy szeretem...

A srácokkal a turné buszban a tv szobában a tv-ben bámultuk a Family Guy-t. Mikor vége lett ugyan úgy ültünk tovább és a reklámokat néztük. Hát, mit ne mondjak, nagyon izgalmas volt...

- Ki akar felelsz vagy merszet játszani? - kérdezte meg hirtelen Mike.

Mindenki azt mondta, hogy jó, én is. Leültünk a földön egy körbe. (sorrend: ->Ash ->Luke->Mikey->April->Cal->)

- Legyen vetkőzős felelsz vagy mersz! Aki valamit nem csinál meg vagy nem válaszol rá az leveszi az egyik ruha darabját. Ok? - kérdezte perverz vigyorral a száján Mike.

Mindenki belement, persze én elég nehezen, mert nagyon szégyellős vagyok. Luke kezdett, ő Ashton-t kérdezte, aztán Calum-on volt a sor, ő Mikey-t, aki viszont engem választott.

- April, felelsz vagy mersz? - mosolygott rám sunyin.

- Merek. - feleltem egy kis habozás után.

- Rendben. Nos, akkor csókold meg Calum-ot. - rá néztem majd Calum-ra aki megnyugtatóan mosolygott rám amolyan 'semmibajnemleszgyerecsak' nézéssel vizslatott.

Körbenéztem és mindenki kíváncsian nézett rám, hogy mit teszek. 'Egyszer élünk.' mondtam magamban, szembe fordultam Calum-mal aki furán nézet rám. Gondolom nem hitte volna, hogy megteszem. A szemembe nézett és szép lassan közeledni kezdett felém. Mikor már csak centik választottak el minket egymástól eszembe jutott az, hogy ezt nem szabad. Még akkor sem ha ez csak egy játék. Eszembe jutott amikor megcsókolt a pub-ban, még Londonban. Amikor a múltkor a kórházban majdnem megcsókolt. Fájt, hogy nem hagytam de nem szabadott elgyengülnöm. Hirtelen kipattantak a szemeim és pofon vágtam a fiút. A szemeimben gyűlni kezdtek a könnyek ő pedig szomorúan nézett rám. Vettem egy mély levegőt majd mű mosollyal a képemen visszafordultam a kör közepe felé. A másik három srác értetlenül nézett rám.

- Inkább vetkőzök. - nyögtem ki halkan. 

Nyár van úgyhogy fekete rövidnadrág és szürke ujjatlan volt rajtam, de valami még számomra is ismeretlen okból fogva volt rajtam zokni. Lekaptan gyorsan magamról a zoknit és úgy folytatódott tovább a játék. 

Calum-ra rá sem mertem nézni. Elég feszült volt  hangulat. 

Mikor vége lett a játéknak elmentünk aludni, mert fél egy volt már. Az igazán ciki pedig ekkor következett, mivel 4 ágy volt, azaz 2 emeletes ágy egymás mellett behúzható függönnyel. Egyik oldalt lenn Mike aludt felette Luke-val, a másik oldalon pedig alul Ash volt felül pedig Cal és én. Mér aludtunk együtt? Azért, mert nekem nem volt hol és ő úgymond "befogadott".  Én előbb kész lettem mint ő, ezért bemásztam belülre. Befele fordulva feküdtem és éreztem, hogy valaki, azaz Calum felmászik mellém. Azt tettetem, hogy alszom. 

Nem volt valami széles az ágy. Ketten úgy fértünk el rajta, hogy testünk mindig össze ért. Ez most nem volt másképp. Felém fordul és "Kis kifli-Nagy kifli" pózba átölelt.

- Nagyon fájt a pofon? - kérdeztem meg hirtelen suttogva tőle.

- Kaptam már nagyobbat is. - morogta a nyakamba. Hallottam a hangjában a szomorúságot.

- Cal, én csak... Nem is tudom. - suttogtam. Megfogta a karom és maga felé fordított. Mélyen a szemembe nézett.

- Most nagyon megszeretnélek csókolni. 

- De ezt nem szabad. - ingattam meg a fejem.

- Mondd meg, hogy miért nem szabad? Mindig ezt mondod, de soha nem indokolod meg, hogy miért. - vakarta meg a tarkóját. 

- Azért, mert azzal tönkre tennénk a barátságunkat, én pedig azt nem akarom.

- Hunyd le a szemed. - mosolygott. Én pedig engedelmeskedtem, nem tudtam miért, de valami miatt bíztam benne. - Jó, most pedig maradj így. - egyre szaporábban vette a levegőt majd hirtelen ajkait az enyémekre tapasztotta. Egy picit meglepet, de gondoltam mire készül. Rögtön vissza csókoltam. Egyre szenvedélyesebben, de mégis gyengéden csókolt. Levegő hiányban elváltunk majd megint elölről kezdtük. Fantasztikusan csókolt. Megfogta a vállam és maga alá fordított. 


Istenem, mit csinálunk? De olyan gyengéd, olyan jó... Elvette az eszem. A legjobb barátommal csókolózom! És Ő most rajtam fekszik és simogatja a testem! Annyira élvezem ezt az egészet!

- Cal... Calum... a... a fiúk. - próbáltam neki elmondani csókolózás közben azt, hogy miközben itt nyaljuk-faljuk egymást a másik 3 fiú itt alszik körülöttünk. Kicsit furcsán venné ki magát ha rajtakapnának minket...

- A francba! - morogta és lemászott rólam. - Figyelj, én sajnálom, tudom, hogy nem akartad, de nem tudtam ellenállni... - fordított nekem hátat. 

- Cal. - öleltem át hátulról - É-én ezt n-nagyon élveztem... - dadogtam. 

Szembe fordult velem és egy sexy mosolyra húzta a száját. Éreztem, hogy az arcom kezdi felvenni a vörös színt.

- Akkor örülök, mert én is élveztem. - majd egy puszit nyomott arcomra. 

A hátára feküdt és engem a mellkasára húzott. Az a szokása, hogy csak egy szál alsógatyában alszik. Ez most sem volt másképp. 

- Sexy a lila zsiráfos alsód. - kuncogtam fel halkan. 

- Szerintem is. - nevetett ő is. 

A hasát kezdtem el cirógatni.

- Jó éjt Manó. - felé fordítottam a fejem a "Manó" szó hallatán.

- Mi az, hogy Manó?? 175 cm vagyok. Az nagyon nem manó. - néztem rá durcásan.

- Még akkor is 10 centivel kisebb vagy nálam. Nekem akkor is manó vagy. - mosolygott. Még sosem hívott így. 

- Jól van. Akkor jó éjt. - vissza akartam fordítani a fejem, de hirtelen egy lágy csókot lehelt ajkamra. Bódult és elvarázsolt mosollyal a fejemen fordultam vissza. 

Kár, hogy csak barátok vagyunk. Mondjuk ha valaki látott volna minket 5 perccel ezelőtt nem mondta volna az, hogy CSAK BARÁTOK vagyunk. Kíváncsi lennék, hogy milyenek lennénk mi egy pár lennénk. Lehet, hogy minden tökéletes lenne, de az is lehet, hogy mindent elrontanánk vele. Azt pedig nem akarom. Ahhoz túlságosan is fontos nekem, hogy elveszítsem. De mégis, totálisan belezúgtam. 

Ezek a gondolatok közt aludtam el Cal mellkasán.

Wattpad

Hi Guys!!!

Nem tudom, hogy ki olvas Wattpad-on, de oda is megcsináltam ezt a blogot. 
 Ide kattintva olvashatod el ott is.
A 6. részt ma vagy holnap hozom nektek! addig is kitartás! ;)
xx ~Z

2015. augusztus 1., szombat

Figyelem!!

Hi guys!!!

Nagyon sajnálom, hogy eddig nem volt rész, de nyaraltam és most megint megyek. Skacok tényleg nem tudom, de amint lehet hozom az új részt, de egyszerűen szét vagyok esve. Csak azért írom ezt le nektek, hogy ne higgyétek azt, hogy abba hagyom a blogot! 
ERRŐL SZÓ SINCS!!!
Szóval kérem a megértéseteket és a türelmeteket!
xx ~Z

U.i.: Hallgassátok meg a She's Kinda Hot -ot, imádom ezt a dalt!!!  
*We are the kings and the queens of the new broken scene*